Manuka

Manuka Hidrolátum
- Leptospermum scoparium -

Származási hely: Új-Zéland
Termesztés: wild

   Új-Zéland történetében, régészeti leletek alapján, már i. e. 30.000-ben találkozhattunk a Manuka használatával mint eszközök, mint gyógyászati szempontból. A Manukát, ahogy a legtöbb új-zélandi nevezi, az Európa előtti időkben a maorik használták, és használják ma is.
A Manuka a Maori neve, a "teafa" nevet onnan kapta, hogy Cook kapitány ezen fa leveleiből főzetett teát matrózainak.
Használatukban például teafőzetét vizeletürítési panaszokra és lázcsillapítóként itatták. A vízben főtt levelek gőzét fejfázás ellen szívták be, a levelekből és a kéregből főzetet készítettek, és a meleg folyadékkal a merev izmokat és a fájó ízületeket bedörzsölték.
Kakariki papagájok a Manuka leveleivel és kérgével tisztítják meg tollazatukat a parazitáktól. Antimikrobáns összetevőinek köszönhetően védőréteget biztosít a bőr szamara és segít a mindennapos higénia fenntartásában.

Fő tulajdonságai röviden:

• Bőrsérülés, allergiás kiütés, irritáció, viszketés, csípés, és műtéti hegekre, Fenntartja bőr nedvességtartalmát és zsíregyensúlyát, megállítja fejbőr degenerációját

• Gyulladásgátló, antiszeptikus, baktérium-, gombaölő, nyákoldó, köptető

• Láz- és fájdalomcsillapító, féregűző,

• Sajgó ízületekre, izomfájdalomra, izomgörcsökre

• Immunrendszer serkentő hatású

• Hatással van a szimpatikus, paraszimpatikus rendszerre, vagyis stabilizálja az idegrendszert, segít a stressz, szorongás, depresszió, idegesség, harag esetén.